Magyar szerkezettár

zár¹

ts (és tn) ige

1. <ajtót, fedelet, fiókot, ill. ezzel ellátott tárgyat> alkalmas szerkezettel csukott állapotában rögzít. kulcsra zárja a kaput; ▸ valakire, valamire zár | (t. n. is ) <kulcs, retesz stb. > rögzítő szerepében vhogyan működik. nehezen zár ez a kulcs.

2. tn <intézmény, üzlet stb. > működését, szolgáltatásait (aznapra v. hosszabb időre) megszünteti. a hó végén zárnak a színházak; mikor zár a trafik?

3. <embert, állatot, tárgyat> vhova elzár, bezár. börtönbe zár. | ▸ karjába karjaiba zár valakit | ▸ magába zár | ▸ magába, keblébe zár valamit | ▸ keblébe, szívébe zár valakit

4. <sort> szorossá, folytonossá tesz. | nyomda <magasnyomáshoz való formát> keretbe rögzít. | ▸ áramkört zár

5. befejez, bevégez. zárom levelemet; mikor zárjuk az idényt?

6. tn hézag nélkül beleillik valamibe, ráillik valamire. nem zárnak jól az ablakok.

[←zár² ]

zár²

1. szerkezet ablak, ajtó, fedél stb. csukott állapotban való rögzítésére. a szekrény zárja.

2. kat tűzfegyver zárszerkezete. | fényk fényképezőgép lencsenyílását a megvilágítás idejére szabaddá tevő szerkezet.

3. államig fertőzés (gyanúja) miatt elrendelt zárlat. | kat az ellenség feltartóztatására v. nemkívánatos személyek behatolásának meggátlására létesített akadály. műszaki zár.

4. jog ingóságok hiv. lefoglalása. ▸ zár alá vesz valamit | nem hiv vagyonra elrendelt zárlat.

5. nyelvt hangképző szerveknek olyan helyzete, amelyben elzárják a tüdőből áramló levegő útját. az ajkak zárja.

[←závár ]

____________________

valamit

→ valami ⊕ -t

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.

3. jelentős dolog. ez már valami!; ▸ ez is valami? ▸ viszi valamire ▸ lesz belőle valami

4. (mn-ként) olyan, aminek mivolta, jellege, minősége ismeretlen v. meg nem határozható. valami baj van; mutatok valami szépet. | a jelzett személy, dolog fajtájához, milyenségéhez hasonló; olyan, mint ... úgy él, mint valami kiskirály. | kevéssé, pontatlanul ismert. valami lajos vagy kicsoda keresett. | pejor ismeretlen és kevésre becsült. valami nővel tölti az idejét.

5. (mn-ként) egy kevés, valamennyi. valami időm még van.

6. (hsz-ként) biz körülbelül, mintegy. voltunk valami tízen.

7. (hsz-ként) biz <fokozó és nyomósító szóként:> nagyon, rendkívül. valami szörnyű! | ▸ nem valami nem valami jól sikerült.

II. von névm

1. nép rég ami (csak).

2. elav amilyen (csak).

III. fn

1. bizonytalan, meghatározatlan minőségű, természetű tárgy, dolog. de furcsa valami ez!

2. ritk pompás, remek dolog. az aztán a valami!

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].